Jó lenne ha nem lenne ennyire honvágyam...na igen honvágyam van, nem is kicsi...most már olyan szinten van hogy képes vagyok depibe esni vagy egy kis emlék hatására orákig bőgni. Tudom attol nem lesz jobb meg minden de olyankor legalább senki nem probálja megtippelni hogy mi bajom.
Tom is hiányzik, egyre jobban...nem biztos hogy ezt ki fogom igy birni....félek, hogy nem látom többé, hogy soha nem ölelhetem meg többet, vagy hogy soha nem fog már a hideg rázni ha hozzámér, nem érzem többet az illatát ha a közelemben van...nagyon félek.... Ezt a pár apróságot egész életemben érezni akarom....Szeretem, mint már említettem, a kelleténél jobban. Félek hogy valami hülyeséget csinál és elveszítem...örökre....És nem érti meg hogy akár hányszor kárt tesz magában(ha nem direkt volt is), annál jobban féltem és....mindegy...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése